2011-03-15

Ismertek, amikor egy új helyre költözök a második napig bírom anélkül, hogy elmennék felfedezni a környéket. Ez itt sincs másképp. Kinézek az ablakon, látom a hegyeket, és nem bírok magammal.

Szombaton barátaim - Tomi, Cili - Bolderből meglátogattak. Elmentünk a Seven Fallsba, ahova korábban nem mehettem, mert csak autóban ülve lehet. Ez egy gyönyörű canyon, a házunktól kb. 10 percre autóval. 140 lábat sétáltunkmásztunk fel a lépcsőn, de a lélegzetelállító kilátásért érdemes volt. Csak nézzétek meg a képeket és megértitek miről beszélek.

Vasárnap elmentem bicózni. ÁÁÁÁ ez a hely!!! Van egy-két unalmas, forgalmas rész, amin át kell verekednie/mászni az embernek magát, de utána kikerül a nagyvárosból. Ott már előkerültek az igazi biciklisek is. Tudni kell, hogy itt mindenki autóval jár mindenhova. Ha biciklist látsz, azok sportolnak. Marha jó bringájuk van és repesztenek le a hegyről. Kicsit irigykedem rájuk…

Átmentünk tegnap az apartman rengetegbe, ahol szinte az összes többi magyar lakik. Jaj marha jó volt. Nekik van úszómedencéjük, külső jakuzziuk, teniszpályájuk. Majd’ megfagytunk míg kitipegtünk pulcsiban este a jakuzzihoz, de a vízben majd’ meg sültünk, visszafelé meg fürdőruciban topogtunk vissza, és abszolút nem fáztunk. Nagyon jó volt! Ilyen lehet, amikor saunázol, utána meg belefekszel a hóba.

Az ő helyük is tök jó, de anyagilag elég megerőltető. Tudni kell Amcsiról, hogy itt abszolút bútorozatlanul adják ki a házakat, apartmanokat. De teljesen, még egy matrac sincs bent. Tehát azt a már korábban említett borsos első hónapban még meg kell finanszírozni. Ha most így visszafele el kezdek számolgatni és valaki megkérdezné, mennyi pénzt tegyen félre egy ilyen Amcsi kezdésre alaphangon 500 ezer Ft-ot mondanék. (Persze ez attól is függ, hogy mikor kell fizetni a vízumszponzor cégnek, mert ha csak utólag, akkor olcsóbb. ) De ha pl. nincs akkora mázlija, hogy be van bútorozva a bérelt ház, és autót vesz a legelején, akkor ez rögtön felugrik 1 millió 500-ra. Nem riogatni szeretnék senkit, de ez a kiruccanás nem olcsó. Visszajön kamatostul, de befektetéssel jár. Ezzel szemben én azt mondom, hogy nagyon olcsó minden. $200-ért lehet már közösen bérelni valamit, $3000-ért olyan autót veszel, mint otthon 2 millióért, a benzin ingyen van, műszaki cikkek ($45-ért olyan porszívót vettünk, hogy még mindig a csodájára járunk: bányászlámpát szereltek az elejére és úgy szív, hogy be---rsz), bicikli olcsó, kaját lehet olcsón is venni, bútorokat használtan, kompletten be lehet szerezni töredékáron (ajánlom mindenki figyelmébe: craigslist.com). Itt is a legfontosabb az ismeretség, ha az van, szerintem bárki megvalósíthatja az American Dream-et. Ha nincs, akkor is, csak számítson rá, hogy költségesebb lesz. Persze kihangsúlyozom, hogy költségeken lehet faragni, ha az igényekből is lead az ember. Aztán, ha beindul a business lehet kellemesebben élni.

Na, de vissza a hétköznapokba. Sajátos magyar közösség alakult itt ki Colorado Springsben. Nagyon komoly. Mindenki ismer mindenkit, beugranak egymáshoz, a mi házunkat rendszeresen látogatják vadidegenek. Annyi elég, hogy magyarok vagyunk és ez itt összehozza az embereket. Nagyon más, mint bárhol ahol eddig voltam.

Brownie (aki még nem ismerné: a ház cicája) halmozottan társasági lény. Méra (az otthoni szőrcsomóm) semmi hozzá képest. Brownie-t 30-szor is kilögdösheted magad mellől, háríthatod vissza az „öl foglalási” kísérleteit, sose adja fel. Haláli egy állat. Éppen fogyókúrára fogtuk, mert nagyon dagadt, ennek eredményeképpen hosszú órákon át képes ülni a hátsó ajtó előtt kívül és bámulni befelé, hátha megszánjuk.

Ma kaptam jó tanácsokat, egy magyar sráctól, aki fél évet végig bicajozott itt, és most is inkább vett egy jó kis bringát, mint autót. Azt mondja, hogy annyira fosnak az amcsik, hogy elütnek egy biciklist, hogy ott is elsőbbséget adnak, ahol nekik lenne, csak nehogy baj legyen. Hát ki fogom próbálni. (Anyu, ne izgulj! Tudod, hogy vigyázok!:D) Tudom is mi lesz a következő bicós állomás: Garden of the Gods. Azt mondják gyönyörű. Megnézem magamnak.

Első nap

Megvolt az első napunk kicsike munkahelyünkön. Nekem nagyon tetszett! Nagyon profik.  A nap a papírok kitöltésével kezdődött. 58 új munkavállalóval bővült ma a Falu. Ebből kb. 45-en voltunk „international”, a maradék meg helyi (domestic). Mindannyiunkat regisztrálni kellett a rendszerbe, meg az állam felé is ki kellett tölteni papírokat, nekünk meg természetesen még plusz melónk is volt a SEVIS felé. Be kellett ma regisztrálnunk, mert 72 órának el kell telnie a regisztráció után a Social Security Number igénylése előtt.

Ezután kezdődtek az előadások a szállodáról, a történelméről (1918-ban nyitott ki), de leginkább azt az érzést próbálták kialakítani bennünk, hogy érezzük magunkat különlegesnek, hogy itt lehetünk. Voltam már pár orientáción, de ilyenen még sosem. Nagyon más volt, mint az európaiak. Komolyan a nap végére én is úgy éreztem, mekkora megtiszteltetés, hogy a Falu része lehetek. (Szándékosan nem használom a szálloda nevét. Aki nem tudja, annak annyi info elég, hogy egy 5 *-os, 5 gyémántos szállodáról van szó.) Csak néhány mondatot emelnék ki:

-          They are not just standards. It is a way of life.

-          It is hard to have a bad day here.

-          A személyzeti bejárat felett ez olvasható: Exceptional people pass through this door.

-          Éppen körbevezettek minket a Falun, amikor az egyik legfontosabb managerrel összefutottunk. Mondta a vezetőnk, hogy itt van még egy csoport. Erre a manager viccesen felháborodva: They are not just another group! They are brand new employees! Welcome to Falu!

Hatalmas élmény volt már ez az első nap is. Csak a szálloda (property megfelelőbb kifejezés rá) körbejárása 2,5 órát igényelt! Úgy, hogy csak a közös tereket néztük meg. Hatalmas ez a hely! Csak néhány adat: 14 étterem és lounge, 22 bolt, saját moziterem, teniszpálya, fitness terem, külső/belső medencék, saját tó, spa részleg, és hatalmas golfpályák. Szó mi szó, a terület nem kicsi. 742 szobája van, és még erre jönnek rá a külön cottages (kis kastélyok), 1600-an dolgoznak itt, egy vendég átlagosan, naponta $600-t költ. Ezt működésbe hozni, tartani a színvonalat, nem kis feladat. Kihívás már lesz, azt látom. Holnap folytatódik a kiképzésünk. Nekem kb. 2 hét lesz a betanításom, persze ez rajtam is múlni fog, hiszen a végén vizsgázni kell (roll play), és természetesen csak akkor kezdhetek el dolgozni, ha átmegyek. Nem gondoltam volna, hogy többet fogok tanulni erre a pozícióra, mint a Front Desken (Recepció) Tenerife-n, ahol nem beszéltem a nyelvet az elején, de tévedtem. Olyan szigorú elvárások vannak, hogy csak na. Már alig várom, hogy megkaphassam a „kis” csomagom és tanulhassak a vizsgámra:D Tisztára, mintha megint főiskolás lennék. J

Jaj mág elmesélek valamit. Ma reggel elindultunk a shuttle busz felé, és láttunk az út másik oldalán valami kutyára hasonlító dolgot, de nem az volt, de nem is farkas. Mindenki egyetért abban, hogy coyote-ot láttunk. Persze tévedhetünk, de nagyon valószínű. Hát ilyen kis vadvilág van a házunktól 200 méterre:D

Második nap pedig egy őzcsaládba botlottunk. Annyira helyesek voltak!!! Szinte egyáltalán nem féltek, ezért leálltunk fényképezkedni velük.

2011-03-17

Ma találkoztunk először a szobaszerviz managerrel. Emberhiánnyal küzd, ezért felgyorsítják a betanításunkat. A két hetet leredukálják 3 és fél napra. Azt hiszem színes és érdekes napok elé nézek. J Természetesen, mint mindennek, ennek is van jó oldala. Már jövő hét szerdától egyedül fogok remélhetőleg dolgozni, és akkor már mondható, hogy beindul a biznisz. 48 órát fogok dolgozni már az első hetemen. Mondta a főnök, hogy ez a hat hónap nagyon sűrű lesz, állandóan 50 órákat fogunk dolgozni, de ennek egyenes következménye, hogy egészen jól fogunk keresni. Azt hiszem, nem kell félnem az éhenhalástól. J

Tök jó előadásokon kellett részt vennünk. Ma pl. Harassment-ről (bármilyen cselekedet, amivel másokat megbánthatunk) volt szó. Ezt itt nagyon komolyan veszik és pontosan elmagyarázták mi számít annak, mit kell tenni abban az esetben, ha áldozatává válunk és mi a következménye, ha mi követjük el. Pontosan definiálták, hogy nem lehet senkivel viccelődni a kora, a neme, a sexuális hovatartozása, vallása, bőrszíne, nemzetisége miatt. Volt még egy előadás, ami nagyon hasonlított egy Mikrobiológia, higiéné előadásomhoz. Összességében szerintem nagyon hasznos és érdekes dolgokat hallottam. Teljesen máshogy „képzik” ki az új munkaerőt, mint otthon. Az otthoni betanítási időszak sokkal másabb. Soha nem szánt még egy cég sem ennyi időt (és pénzt) az általános betanításra. Nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy érezd milyen kiválasztott helyzetben vagy, hogy itt lehetsz. Ezzel kialakítják a kötődést a szállodához. Sokszor mondták, hogy mosolyogjunk a munkatársainkra is, mert a pozitív attitűd nagyon fontos. Röviden: itt mindenki szeret mindenkit, mindenki imád itt dolgozni, hiszen ez a Világ egyik legjobb szállodája, „kiválasztottak” vagyunk, mert mindannyiunk állására még 126-an jelentkeztek, de ők minket választottak. Egészen jól végzik a munkájukat. Saját magamon érzem, hogy kezdek kötődni a helyhez és valóban fontosnak érezni magam. Pedig még egy percet se dolgoztam. Érdekes.

Kedden lesz egy szabadnapunk. Én mindenképpen el akarok menni az állatkertbe vagy túrázni. Meglátjuk mi lesz.

Megyek tanulni holnapra. Jaj képzeljétek! Holnap megyek Social Security numbert kérni. Ha az is megvan, már nem kell hurculásznom magammal minden papírt. Azzal kell igazolnom magamat. Ma a saját kukánk is megérkezett. Szemétszerződést már megkötöttünk, de a kukára várni kellett.

Ma reggel cangával mentem be és útközben egy rókába ütköztemJ