2010-09-04
Végre tíz nap munka után elmenekülhettem a tömeg elől, és elmentem kirándulni. Már régóta fontolgattam ezt a helyet, és most végre adott volt az alkalom. Reggel egy francia munkatársammal vágtunk neki az útnak.
Vagyis csak vágtunk volna, ha nem lett volna lezárva. Veszélyesnek ítélték és lezárták. Hát ez az én szerencsém. De azért nem adtuk fel. Egy kedves utcaseprőtől megtudtuk, hogy van egy másik út, ami ugyan nem a szakadékban vezet, de az is szép. Bár hozzátette, hogy reméli nem találkozunk rendőrrel, mert akkor fizetnünk kell, hogy a lezárt terülteten sétálgattunk. Kis keresgélés után meg is találtuk a másik útvonalat, és elindultunk felfelé.
Az út eleje kicsit unalmas, de gyönyörű kilátás nyílik a partra, és a hegyekre. Sőt még La Gomera-t (legközelebbi sziget) is szépen lehetett látni. Nem mondható nehéznek a túra, de azért ide is szükséges a bakancs.
Végre az itt töltött 2 hónap után láttam fenyőerdőt! Már úgy hiányzott a szememnek a zöld, hogy csak na. :) Kár, hogy az illatot nem tudom feltölteni a blogra, mert az valami fantasztikus volt.
A hegy másik oldalán ebédeltünk meg egy fenyő árnyékában, és hallgattuk a csendet. Én annyira élveztem, hogy végre csönd van, hogy majdnem el is aludtam. Nagyon jó volt!
Iszonyatos hőség volt, mint itt mindig. De a hegy tetején egyik percről a másikra megváltozott az időjárás. Ránk szálltak a felhők, és hűvös lett, még a poláromat is felvettem. Ami azért vicces, mert 5 perccel előtte, még majd' meg sültem. Ezért nem indulok el polár nélkül sehova.
Találtunk egy érdekes táblát, amit meg kellett örökítenem. Mindenkinek a fantáziájára bízom, miért látták szükségesnek ezt az információt.:DDD
