2010-11-16

Tenerife-ről könnyen megközelíthető a sziget. Mind a Fred Olsen (http://www.fredolsen.es/en-us/) , mind az Armas (http://www.navieraarmas.com/index.php?id_pagina=1) naponta több kompot indít a szigetre.

Lehetőség van lefoglalni egy vezetett túrát a nemzeti parkban (http://www.reservasparquesnacionales.es/real/ParquesNac/index.aspx), ami teljesen ingyenes, egy hátránya, hogy csak spanyolul beszélnek. Én meg is csináltam a foglalást, de sajnos min. 5 embernek kell összejönnie, hogy elindítsák a túrát.

Idő hiányában a kikötőben rögtön béreltünk egy autót (36 EUR egy napra), és La Laguna Grande felé vettük az irányt. Maga az út már káprázatos. Végig kanyargós út vezet fel a völgyön keresztül. Lélegzetelállító a hegyek mérete, a sziklák és a pálmafák találkozása, ahogy a sziklát átvágták, hogy út vezessen arra. Nagyon sok kilátó van az úton haladva, érdemes megállni, és megnézni mindet. Én minden egyes kilátónál több és több ruhát vettem fel magamra. A kikötőben még rövid nadrág, póló párosítás volt, de mire felértünk már hosszú nadrágban, polárban és kabátban indultunk el az információs házikó felé. A kikötőben 28 °C, szikrázó napsütés, fél órával később 1000 m-en köd, 10 °C. Az információs házikóban nagyon kedves hölgy kalauzolt minket, kaptunk térképet, mesélt sokat a szigetről és a Garajonay Nemzeti Parkról. Az általa ajánlott rövidebb (1-1,5 óra) túrákat néztük meg. Káprázatos, gyönyörű, lélegzetelállító és páratlan. Soha nem voltam még ilyen erdőben, ami ennyire zöld lett volna, ahol a fák törzsét „tetőtől-talpig” benőtte a moha. Nagy örömömre elkezdett szakadni az eső, így ez a csodálatos erdő valódi esőerdővé változott át.

Valószínűleg ez az utolsó bejegyzésem a Kanári-szigetekről. 5 hét és otthon vagyok. Innen is üzenem szeretteimnek, hogy nagyon, de nagyon hiányoznak, és alig várom, hogy otthon lehessek velük! Köszönöm a családomnak és az összes barátomnak a sok-sok levelét, a skype-beszélgetéseket és videó hívásokat, amik könnyebbé tették a távol töltött időt.  Már vannak sejtéseim, honnan fogom írni a következő bejegyzést, de ez legyen meglepetés…